Próza
Gyermekkorom óta szeretem az
állomásokat. Az örökös indulás és érkezés, az átszállás és várakozás
helyszínei. Ilyenekből akad életünkben is elég, de az állomás mégis más,
hiszen soha nem hagy cserben. Mindig biztos lehetsz abban, hogy befut
majd a vonat, amellyel megérkezel, vagy amelyikkel épp elutazhatsz,
meghozhatja szerettedet, vagy épp elviszi. A búcsúk, az újrakezdések, a
töprengések... [TOVÁBB]